Jørgen Peter Müller

Módszerekről sorozat – Jørgen Peter Müller: Az én módszerem

Olvasási idő: kb. 14 perc

Csókolom, sziasztok.

Az én módszerem egy könyv címe, ami még 1904-ben került a dán könyvesboltok polcaira. A könyv alcíme magyar fordításban: Szenteljünk naponként 15 perczet egészségünknek.

Egy időben nagyon sokat jártam antikváriumokba, mert sok izgalmas könyvet és ezáltal gondolatot és óraötletet kaptam az ott megszerzett könyvekből. Még most is jobban szeretem ezeket a forrásokat, mint bármelyik videómegosztó anyagait.  Különösen kedvelem az 1995 előtt megjelent könyveket. Nem egy olvasatban lehet ezt a dátumot megtalálni. Sokan vélik úgy, hogy igen sok vetületében ekkor romlott el valami nagyon a világban…

A saját példányom egy 1907-es kiadás. Bárki is volt a könyvem előző tulaja, tartotta annyira nagy becsben, hogy újra köttette azt valamikor.

Ki alkotta meg?

Jørgen Peter Müller 1866 és 1938 között élt. „Egy szivardobozban alhattam gyerekkoromban” emlékezett vissza gyerekkorára, mivel annyira kis súllyal született. Mint oly sok testkutató fiatalkorát, az ő gyermekéveit is beárnyékolták a betegségek.

8 éves korában kezdett önerőből tornázni, ami elvitte őt az általa megalkotott „szobatornához”. Müller eltökéltségét mutatja, hogy iskolába oda és vissza is 10 km-t futott tömegközlekedés híján. Cseperedve az akkor elérhető fitness irodalmat tanulmányozta. Különösen kiemeli könyvében a Sandow-féle szisztémát.

Kiegészítés: Eugen Sandow (1867-1925) nevéhez fűződik az első testépítő verseny megszervezése, ill. az ő külseje alapján készül az a szobor, amit 1977 óta megkap a Mr. Olympia győztese.

Mikor élte a virágkorát nemzetközileg és itthon?

Jørgen Peter Müller munkája kiforrott egészségfilozófiai székfoglaló, amit 30 éven át faragott. Személyes példamutatása lehengerlő minden mondatában. Lelkes idealista, aki a viktoriánus prüdériában újat mert mutatni. Munkáiban, előadásaiban a lenge ruházatú, akár meztelen tornát népszerűsítette a bőr edzése érdekében, akkor mégis pornográfiának tartották ezt. Különösen miután 1912-ben az Erkölcs, szex és boldogság c. írása megjelent, az egyház ellenérzését is kiváltotta.

Több mint 2000 előadást tartott világszerte, könyveiből több mint 2 millió példányban adtak ki, és 25 nyelvre fordították le azokat. További könyveket adott ki hölgyeknek, gyerekeknek, és a légzésről. Andersen mellett a másik legnagyobb dán, akit egész pályáján a kötelességtudat irányított. Egészségfilozófiáját később a Londonban megnyíló Müller Intézetben adta át. Az első világháború magasságában pedig a módszerét alkalmazták a brit hadseregben és haditengerészetben is.

Kedvenc gondolataim tőle

  • „Sokszor csodálkoztam azon, hogy a legtöbb ember nem zúgolódik a sors mostohasága miatt, ha beteges és gyengélkedő, hanem megadással viseli emberi gyarlóságát, holott kevés fáradtsággal erőt és egészséget szerezhetne magának”.  Ez a hangnem és kritikai él végigvonul az egész könyvön. Többen úgy vélik ennek köszönhetően lett Franz Kafka is fanatikus Müller-követő.
  • „A ki testét nem gondozza, az a természet ellen vét, amely pedig mindig megbosszulja magát mathematikai pontossággal”.
  • „A nyugalom ép oly törvényellenes itt, mint az egész természetben s nyomában jár az tespedés és a korai halál. Mozgás az élet, mely megóvja az életőket egész a legvégső időkig.
  • „Az én rendszerem az aranyközépúton halad.”
  • „Egy szép reggelen erős elhatározásra szánd el magad és kelj fel 20 perczczel előbb, mint szoktál, végezd el a 8 gyakorlatot és öntsd le magad langyos vízzel, törülközz meg, testedet dörzsöld le és aztán öltözködj fel, s majd a napi munka alatt csodálkozni és örülni fogsz azon üdítő érzésen, a mely egész valódat elönti. Valóban alkalmazható az a példaszó, hogy csekély okok nagy okozatot hozhatnak lére. … „nyugodt lehetsz, mert erre a napra már teljesítetted kötelességedet a testeddel szemben”.

Jørgen Peter Müller útmutatói

  • Folyamatában erősíti a napfürdő gyógyító hatását. Átveszi a görögök szemléletét is, akik megvetették a selymes fehér arcbőrt.
  • Feleslegesnek ítéli a sapkákat. Meggyőződése, hogy így lehet elkerülni a kopaszságot, fejfájást. Alapvetően ellene volt a túlöltözésnek. Ahogy ő fogalmazott levegőharisnyát hordott, vagyis mezítláb vette fel a cipőt, hogy a lábbőre megerősödjön.
  • Szerinte az egészséges test hajlékony, edzett és mozgékony. Munkamódszere következményének tartotta, hogy 2-3 cm-t megnő az azt gyakorló. Érdekes hasonlóság nem egy technikával…
  • Számára az antikszobrok a példaképek. Erősíti, hogy szobrokat kellene kitenni mindenhova, hogy a szem hozzászokjon a formaszépséghez és a tisztelet és becsület mellett ilyen ideálokat kapjon az ifjúság. Így fogalmaz az antik szobrokról: „Mindegyik az egészség és szépség megtestesítése. A mellkas kihajlított, a vállak szélesek és formásak, a csípők karcsúk, a derékizmok kifejlődöttek, a végtagok bár tövükben erősek, lefelé egyenletesen finom kézzé, vagy formás lábbá alakulnak át.” Halkan kérdezem meg, mikor hallottunk ilyen finom értekezést fitness-influenszertől mostanában?
  • Meggyőződése volt, hogy inkább mindennapi testgyakorlás, mint heti 2 óra torna. A mai kor állásfoglalása ezzel szemben, hogy legalább heti egy pihenőnapra szüksége van a fizikai testnek vagy akár többre…
  • Hitte, hogy a friss levegő az erős tüdő záloga. Így ablakai éjjel nappal nyitva voltak. Gyermekei megszületése után is folytatta ezt a gyakorlatot. Sőt könyvében ki is emelte, hogy az ő gyermekei sosem aludtak zárt ablak mellett. Érdekesség: álmatlanság esetén is nagy mennyiségben végzett légzőgyakorlatait javasolta.
  • Kiemelte, hogy a torna lelkiismereti ügy különben a test idő előtt elvénül.
  • Erősítette a szájhigénia fontosságát.
  • Fontosnak tartotta, hogy mindenki nyáron 7 órát, télen pedig 9 órát aludjon.
  • Külön tanácsokkal látja el a kisgyerekeket, nagyobb gyerekeket, öreg embereket, tudósokat és művészembereket, hivatalnokokat, sportférfiakat, asszonyokat, kerékpározókat, földmíveseket, utazókat, kövér és sovány embereket.  

Testalkat-típusokat határozott meg

Úgy mint:

  1. lágy soványak. Ezek az antik szobrok ábrázolásai. „A formatökély és az arányos testalkat teszi a testet egyrészt használhatóvá, másrészt széppé és összhangzatossá.” – ahogy fogalmazott maga is.
  2. száraz soványak, vagyis a 1900-as évek férfiai.
  3. izmos kövérek,
  4. orsó szikárak,
  5. túlkövérek. Ide sorolta a múlt század asszonyait. Hozzám hasonlóan ő is a csekélyebb étel mennyiségben látta a fogyás titkát.

Mi a helyzet most vele nemzetközileg és kis hazánkban?

Jött helyette jobb, talán másabb, és elfelejtődött. Találtam az elmúlt pár évből egy-két dán, portugál cikket, amiben Pilates kapcsán vonnak vele párhuzamot, hisz hasizomerősítés kapcsán Müller is az izomfűző kifejezést használja, mint ami megkönnyíti a szülés „proczesszusát”. De immár az old school erőművészek közötti említés formájában kimerül a neve. Alapvetően mindenhol antikváriumok szortimentjében megtalálható, ill. egy-egy ebook formájában.

Mi a sajátossága a módszernek?

A sorrend, a kevés gyakorlat és egy kis csavar… Hitte, hogy napi 15 perc célirányos mozgás elegendő. 8 gyakorlattal nyitja a programot. Ezek között klasszikusként a fekvőtámasz karhajlítással, izgalmas dinamikus gerinccsavarások, módosított jóga gyakorlatok. Majd fürdést, fürdőzést rendel el először langyos vízben, majd egyre hidegebben az egészséges bőr érdekében és ezután jön az ikonikus törülközés, vagyis frottírozás 10 gyakorlat formájában. Ami egyfajta bőrgimnasztika, a bőr idegeinek edzése. Aminek hatására állítása szerint: „A bőr külső felszíne egészen megváltozik, sima és bársony fogású lesz”. Kipróbáltam nem egyszer ezeket a dörzsölő gyakorlatokat, de valahogy „idegennek” éltem meg.

Azon kevés technika közé tartozik, amik a nyak körüli izmok erősítésére is figyelmet fordít.

Milyen az eszközigénye a módszernek?

Egy szék az egyensúly megőrzése miatt bevonható, de az sem feltétel. Kalisztenikus, azaz sajáttestsúllyal dolgozó technika lévén nem követel meg semmilyen eszközt. Jørgen Peter Müller hitte, hogy súlyzó nélkül a gyorsaságot növelve legalább olyan jó a gyakorlat. Jómagam nem kedvelem a dinamikus mozdulatokat, mert nem lehet azokat úgy moderálni, ahogy én szeretném. A munkáimat pont ezért belassítom, én pont ellenkezőleg hiszem, hogy a lassú mozgás azért nehezebb, mert az egyenletesebb erőközlés fárasztóbb hosszútávon.

„Nehéz sulyzógyakorlatokkal és különböző tornaszerekkel szerezhetünk erős izomzatot, de testi könnyedséget sohasem.” Erről már nem egyszer magam is beszámoltam, hogy a hajlékonyság és az erő nagyon ritkán járnak kéz a kézben, anélkül, hogy egyik ne menne a másik rovására.

Melyik a kedvenc 3 gyakorlatom, és miért?

  • 1.sz. gyakorlat. Álló helyzetben a testnek kinyújtása és a mell kifeszítése. Azután felsőtesthajlítás előbb balra, aztán jobbra. Mindegyik feladat igen hosszú nevet kapott… A feladat pedig vágatlanul került be a Z-repertoárba mert működik – intenzív derékfaragó jellege miatt.
  • 5.sz. gyakorlat. Váltogatott irányú kis karforgatás előbb előre, aztán hátra, támadó állás, előbb a bal, aztán a jobb lábbal. Praktikusan harcos 2-es kiinduló helyzetében oldalsóközépben karkörzés. Már maga a kiinduló helyzet önmagában izgalmas, de ezzel a lapockaemelőket munkára bíró kis kiegészítéssel kortalanná vált.
  • 7.sz. gyakorlat. A felsőtestnek előrehajlítása váltogatott bal, majd jobb irányban való testforgatással, majd egész testforgatással az ellenkező irányban, a vállak hosszában kiterjesztett karokkal. Újfent nem rövid a gyakorlat neve, s még hol vagyunk a leírástól, ami itt is mérnökien pontos és követhető. Ráhangoló feladatként sokszor alkalmazom, egyrészt mert hatékony, másrészt olyan, mint egy kortárs táncmozdulat ezért különösen kedvelik a vendégek.

Mennyire tudott idővel változni a módszer?

A későbbi kiadások bővültek pár feladattal, de az eredeti habitus és gyakorlati sor, sorrend maradt. A történészek szerint az egészségügyi apostol módszere azért merült a homályba, mert okkult tanok felé fordult a szerettei korai halála után és magától a testkutatástól is eltávolodott.

Sokan azt valószínűsítik, hogy magára Pilates-re is hatást gyakorolt. Hisz nem egy Contrology gyakorlat kísértetiesen hasonlít pl.: 1 láb körzés, páros láb körzés Jørgen Peter Müller gyakorlataira. A Contrology kapcsán érdekesség, hogy az utókor megbecsülése hozta a módszer névváltását – de erről majd a Pilates módszer kapcsán ????

Milyen eredményeket tudhatok pusztán ennek a módszernek?

Nagyon nagy hatással volt rám a könyv. Nem feltétlenül a módszer vagy a gyakorlatok, inkább Müller nyelvezete, ellentmondást nem tűrő kritikai hangja, a bizonyossága önmagában, a kutatómunkába vetett hite. Ha mindenki így végezné a munkáját, nem lenne baj a világban…

Mi az, amivel nem tudok azonosulni?

Mi az, amivel azonosulni tudok? Mit alkalmazok belőle? Mit tanultam belőle?

  • Határozottan tetszik a módszer egyszerűsége és felépítése, de még inkább az, hogy minden feladathoz tartozik 4-6 progresszió, változat így hosszú időre kínál fejlődési lehetőséget.
  • A tetterő és hit, ami még jó 100 év után is átüt az írásaiból.

Egy öreg orvos szavaival köszön el a mester a könyvében és én is ettől a bejegyzéstől: „Az egész faj ereje és műveltsége a gyermekek egészséges testi fejlődéséből indul ki”.

Innen folytatjuk.

Megosztás: