220 felett

‘220 felett’ újra(NEM)nyitás 2.0

Csókolom, sziasztok.

Olvasási idő: kb. 7 perc

A legutóbbi, újranyitásomat latolgató blogbejegyezés óta egy hét telt el, ami alatt sok mindent újra tudtam gondolni magam is, ill. meg tudtam vizsgálni a kollegák nyitási kedvét, hozzáállását és digitális visszajelzéseit. Valamint készítettem egy rövid kérdőívet, amit az egykori ‘ZF aktív óralátogatói’ megkaptak. Szondázva ezzel a visszatérési kedvet, egymáshoz való viszonyt, elvárásokat. Meglepő és ritka szívmelengető is volt egyben.

’Itt a piros, hol a piros’ a KGST piacon

A minket körülvevő környezet mindig képi világokat hoz be nekem. Ezek az analógiák átélhetőbbé, árnyaltabbá teszik a mondanivalómat. Most egy gyerekkori képet hozott be, amikor is a 90’-es években vagyunk egy vidéki piacon. A hátterében másolt ’Supra Hits’ kazettát árulnak pult alul, és harsányan megcsap egy cementszürke Trabantba átszívott román benzin szaga, amibe könnyedén keveredik a sült kolbász illata emlékeztetve, hogy hol vagyunk és hol is a helyünk. Előttünk, egy méltatlanul leharcolt Dacia előtt egy összecsukható kemping széken ülve kínálja a gyors pénzsokszorozást az „itt a piros, ott a piros” játékával egy mosolygos középkorú férfi. Ígérete egyszerű. Az általa beszervezett naivan topogó kollega veszít is, de még inkább nyer. Így támasztva a játék alapvető követelményeit. Te pedig ott állsz és hiszed, hogy te is lehetsz az, akire Fortuna rákacsint és a patkó pénztárca alján megmaradt kosztpénz maradéka megfial. Pedig jól tudod Csepregi Éva mindennél aktuálisabb klasszikusa által, hogy

„Cirkuszt a pénzért, a néző nem veszíthet, …,

Valaki kiszáll, valaki elszáll”

Miért jutott ez az eszembe? Mert ilyennek látom a lehetőségeket. Akik kinyitottak, azok pedig fájdalmas beszámolókat tesznek, alig kódorgó vendégekről, akik egymástól is tartják a távolságot – talán leginkább önmaguktól.

„Nyiss ki, aztán csak megy a lábán”

Valóban ennyi lenne? Nekem nincs saját ingatlanom – ha lett volna, teljesen más lett volna az egész „ügy” kezelése első perctől kezdve.

Amit képviselek helyigényes, tehát a bérelni kívánt ingatlan nem kicsi, tehát drága. Van egy alapvető igényességem önmagammal és a hellyel szemben is. A megközelíthetőség, a parkolás, a közbiztonság problematikája pedig újabb feltételeket hoz be. Ha most újra bérlek valamit az azt jelenti, hogy 2 havi kaució, plusz adott hónap. Számolni kell azzal is, hogy lehet kell egy kis „ez”, egy kis „az”, és akkor már a nyitókép értéke bruttó 800.000 Ft. Drágácska kaparós sorsjegy ez, főleg, ha nincs idő lekaparni…

A számok ugye nem hazudnak?

A lényeg. Egykor jó 60-an jártatok hozzám. Névtelenül lehetett válaszolni a kérdőívemre, ami csak privát üzenetben terjedt. Azért volt erre szükség, hogy a fakultatív kitöltők, TIT jelleggel ne torzítsák a látképet. Ebből a jó 60-ból 34 vendég gondolta, akarta, tartotta fontosnak, érdemesítette – ahogy akarjuk – hogy kitöltse a kérdőívemet. Amiből 27 tervezi a visszatérését, ha kinyitok.

A kérdések nem aktuális szabályoknak megfeleltetettek voltak, inkább azt akartam monitorizálni, hogy-mint viszonyultok most egymáshoz, hozzám, és mi az igazán fontos, hol a figyelmetek fókusza. Az eredményeket megosztom az alábbi diasor által. A konklúziót pedig rátok bízom. Megjegyzem, nekem sokat segített ez a fajta „közös gondolkodás”.

Mindenki. Senki. Valaki.

A válaszok egyrésze nagyon meglepett, főleg az arányuk, de el is szomorított… A lényeg: EGYELŐre nem nyitok újra. Kivárok még.

A zsírmájáért tartott kacsa dilemmája

Hátborzongató még belegondolni is abba, hogy mi van akkor, ha a mindenkor igaznak hazudott történelem részeként, hamiskás okok és okozatok között lehet a valóság, ahol tettek nélküli az amúgy is üres ígéret. De persze mindig van, ami erőt ad, ilyen a Rapülők 1992-es klasszikusa is a ’nem adom’ fel című sláger:   

De nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát,

A befőtt pedig eltegye a nagymamát!

’Ha úgy dolgozol most, mint a zárás előtt, az pont elég.”

De jöjjön pár gondolat, ami nagyon jól esett és 15 hónapnyi bezárás után főleg fantasztikus, hogy így gondoltok rám. A 7. kérdést hagytam meg kifejtősnek. Hogy ott legyen fórum válaszolni mindarra, amire a korábbi kérdések nem tértek ki, de neked fontos. 21 egykori pandának volt fontos ez a mező. Ezek közül a kedvenceim:

7. Mi az, aminek a megléte vagy biztosítása, szavatolása mellett, megerősítene téged a visszatérésben?

  • Csak a Tőled már ez idáig is megszokott higiénia, és a frisslevegő.
  • Ha lesz fizikális stúdiód én ott leszek!!!
  • Emberi kapcsolat, egymásra figyelés, leginkább a mozgás.
  • A tisztaságot, higiéniát külön nem emelnem ki, mert az korábban is meg volt es ismerve téged ebből nem fogsz engedni. …
  • sudoku WC-papír
  • … folytassuk ott, ahol abbahagytuk 😀
  • Ha úgy dolgozol, most, mint a zárás előtt, az pont elég.
  • A Te személyed.

Innen folytatjuk.

Megosztás:

1 hozzászólás

Sajnálom a döntésedet , de teljesen érthető . Igazság szerint én is féltettelek még most az újranyitástól, figyelembevéve a közelgő nyarat, ami amúgyis kaotikus a szabadságolások nyaralások miatt, most meg semmit nem lehet előre megjósolni. Gondold meg, kinyitnak a strandok és védettségi igazolvánnyal lehet bemenni! Teljesen életszerű ugye? Még várni kell a normális működésre, és a háttér kiszámíthatóságára. Sajnos hogy a személyes kapcsolatok szenvedik meg mindezt. Én a 7. kérdésedre nem írtam szöveges választ, de a bizalmat megszavaztam neked.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük