Scheuermann-kór … az én lehetőségem

Olvasási idő: kb. 19 perc

Csókolom, sziasztok.

Ez a blogbejegyzés különösen nagy ívet fog befutni talán a személyes érintettségem, talán az elmúlt majd 30 év tapasztalatai által, talán azáltal, mert általa máshogy látom a saját testem, a betegségügyet, az abban dolgozók hozzáadott értékét, az oktatást, és méginkább a testnevelést.

Próbáltam a lehető legobjektívebbnek megmaradni, de sokaknak erősnek kell lenni. Bár jól tudjuk, csak az sértődik meg, aki tudja, hogy a másiknak igaza van. 

Lelki fröccs és pillangóhatás

Mondhatom bátran, hogy nekem is sok minden kellett, hogy ez a bejegyzés létrejöjjön. Kellett anno az a távolugrás majd 30 éve, kellett 10 éve Dudi halála, kellett egy éve a víruskezelési döntések által a stúdióm bezárása… Mintha minden ide vezetett volna, és ki tudja még hova fog.

• Hiszem, hogy a testünkben és azon kívül is, minden történés azért van, hogy másképp menjünk tovább, mert ha ugyanúgy haladunk, nem számíthatunk más eredményre, csak mélyebb problémákra. Ellenben változtatva, új szituációkban, új körülmények között jobb önmagunkká válhatunk.
• Pusztán karakter formáló körülmények vannak, amiből lehet győztesként felemelkedni vagy vesztesként elveszni.
• Végletekig hiszek egy olyan világképben, amiben minden okok és okozatok halmaza, amiben a személyes felelősségünk kétségbevonhatatlan.

Távolugrásból Scheuermann-kór diagnózis

Maga a Scheuermann-kór (latinul: Osteochondrosis juvenilis dorsi.) mint kifejezés lassan 30 éve lépett be Zákányék tudatába.

Azt tudni kell rólam, hogy a testnevelés órákat abban a formában szó szerint utáltam, ahogy anno nekem tanították. Nem kedveltem a szintfelmérőket, az értelmetlen futkározásokat, azt, hogy olyan versenyszámokban vagyunk megmérettetve, amiben folyamatában akarnak minket önmagunkkal meghaladtatni és egymással mérni.

Még mindig előttem van egy éles kép formájában az általános iskolai tornatanár, Gyula bácsi, aki egy megbízható mackóban, nyakában a síppal és egy stopperrel, kezében egy franciakockás füzetbe rögzíti az elért eredményeinket. Egy ilyen eredmény meghaladása volt a célja annak a távolugrásnak akkor is. De ez az ugrás mérföldkő volt, még ha akkor nem is tűnt jelentősnek. Ugyanis az ugrást egy igen erős hátfájdalom követte.  

Ortopédia szakrendelésen

Aggódó szüleim a gyerekorvosig citáltak, aki további konzíliumot kért az ortopéd kollegától.

Hogy lehet egy gyereket pár perc alatt elijeszteni egy orvostól? A recept egyszerű: maró közönnyel kell ordítania egy durva, beteg iránt érzéketlen orvosnak.

Természetesen voltak képalkotó vizsgálatok, szokásos mozgástartomány mérések, tesztek. Majd a besorolás meg is történt idejekorán: Scheuermann-kór. Majd fél évente kontroll, egy kúraszerű gyógytorna, minimális információk. Ami által utólag ezt a hozzáadott értéket egy hanyagul ragadó sebtapasz hatékonyságával tudom analógiába hozni.

Mi is a Scheuermann-kór?

• Első leírója: Holger Werfel Scheuermann (1877-1960) dán sebész.
• A csontrendszer fejlődési zavara. Pontosabban a csigolyák zárólemezeinek a csontosodási zavara, amikor azok berepedeznek, igy oda a porckorong beboltosul. Röntgen felvételek által ezt azonosítják be Schmorl-csomó néven.
• Oka: ismeretlen.
• A deformitás élethosszig megmarad(hat).
• Nincs különbség a lefutásában, minőségében a két nem esetében. Ellenben egykor inkább a fiúk problémájának tartották.
• A családon belül az öröklődés esélye: 50%.
• Hazai gyakorisága: 11%
• Nem betegség, állapot. Ugyanis az elváltozások 90%-a megállítható.

Milyen egyéb „jelek” utalhatnak arra, hogy a Scheuermann-szindrómás valaki?

• Képalkotók után. Az oldalirányú röntgenfelvételek által látható, hogy a csigolyatestek négyzet alakú helyett ék alakúak.
• Púpos a háta. Rossz (hanyag) a tartása, a háta gyakran fáj.
• A vizsgálatok, mozgásminta-szűrések által már hamar kiderül, hogy hősünk nem képes homorítani, az izmai túl feszesek. Kihúzni, kiegyenesíteni magát újfent nem képes.
• Rugózó járás. A járásminta módosulhat a megrövidülő hátsó lánc miatt. Egyfajta rugózó járás alakul ki emiatt. Ilyennel magam is bírtam – távolról már ki lehetett szúrni, főleg, ha siettem. Időbe telt, mire a járásom szökkenő jellegét tudatos munkával felülírtam.

Megjegyzés: gyaloglás kapcsán már írtam egy bejegyzést. (Gyalogolj)

A betegségügy

Instant ellátás. Nem egy betegség kapcsán látom a hibát a betegségügy rendszerében: roppant rövid rendelkezésre álló idő alatt diagnózis, majd minimális ápolási terv közlés, alternatívák felajánlása nélkül, csak demagóg kifutások és rémisztés. Utólag aztán az illető vagy mellé olvas, és/vagy gyógytornász, fizioterapeuta által összerakja a képet vagy elmegy egy magánorvoshoz, aki az anyagi ösztönző hatására nyugodtan képes őt tájékoztatni.

Mikor lesz a betegségügyből egészségügy? Amikor a prevenció, a megelőzés lesz a működésének a központi eleme és nem a tűzoltás vagy éppen a kármentés.

Mea culpa. Előre bocsátom, hogy a saját tapasztalataimat osztom meg. Természeten vannak lelkiismeretes, beteg iránt alázatos, szakma iránt elhívódott egészségügyi szakemberek.

A Scheuermann-kór szakaszai

1). kezdeti szakasz:

8 éves kor magasságban mutathatja meg magát először fáradékonyság formájában. A gyerek tartása hanyag, mozgása kezd korlátozódni. Sokan úgy vélik itt még korrigálható aktív izommunkával, főleg, hogy ilyenkor még önmaga a gyerek is tudja korrigálni a testtartását. Fájdalom ekkor még nincs.  

2). aktív szakasz:

12-18 éves korban kezdődik a gerinc jellegzetes deformitása, a csigolyák csontosodási zavara, ami a fejlődés befejezéséig kb. 18-20 éves korig tart. A folyamat alatt a csigolyatestek érzékenyek és külső erők hatására deformálód(hat)nak.

A Scheuermann-kór sajátosságai ekkor:

• Fáradékonyság. Különösen hosszas ülés, állás után.
• Háti fájdalom, nyomásérzékenység. A nyomásérzékenység nálam a 3. szakaszban is maradt. Akkor „múlt el” miután évek munkájával egy valóban funkcionáló testté alakítottam magam, ami kellően erős, mozgékony és hajlékony.
• Önmaga már nem tudja korrigálni a tartáshibát. A gerinc, a hát egyre merevebb és mozgásában korlátozott, a vállak előre esnek, a has-, a far, hátizmok gyengék. Merevebb voltam határozottan, mint a környezetem, de nagy fájdalmaim nem voltak szerencsére. Az oktatóképzéseken kellett szembesülnöm, hogy a tanulótársaknak gondot nem okozó feladatok nekem akkor nagyon nehezen mentek. Alapok hiányoztak – de erről később még szólok.
• Minél magasabban jelenik meg annál látványosabb púp alakulhat ki. Aminek elszigetelő, kirekesztő jellegéről ne is beszéljünk.  

Érdekesség –  a Brügger-féle „fogaskerék modell”.

A nyak, a mellkas, a medence ebben a modellben három egymás felett elhelyezkedő, egymásba kapaszkodó fogaskerék. Amiben, ha az egyik megváltoztatja a helyzetét, kapcsolódásuk következményeként a többi is módosul és így eltér az optimálistól, sőt fárasztóbb és hosszú távon következményekkel jár. A modell akkor optimális persze ha a nyak enyhén hátra felfele nyújtott, a mellkas kiemelt, a medence enyhén előre billentett.

Miért is mesélek erről a Scheuermann kapcsán? Ugyanis az ágyéki görbület is változik ennél a szindrómánál pont ebből az okból kifolyólag a hanyagtartás egyirányú következményeként.

3). szakasz: Végstádium.

• A kór az érintettet élete végéig kíséri, de persze van, akinek nem okoz gondot, és csak felnőttként a képalkotó eljárások felvételein kap igazolást. 
• Minél alacsonyabban alakul ki annál fájdalmasabb később.
• A gyerekkori elváltozások következményei megjelennek. Statikailag a ”szerkezet” kiegyensúlyozatlan, túlterhelt, így a kopásra, a mozgásszervi fájdalom (különösen nyaki-és háti) kialakulásának nagyobb esélye felnőtt korban. Mivel a „deformitások megmarad(hat)nak” így a derékfájás élethosszig tart(hat).

Mozgáson túli lehetőségek, kezelések

A Scheuermann-kór kezelése szakmai körökben is vitatott, országonként pedig még inkább változatos a terápiája.

• Fiziotherápiás kezelések.
• Gyógyszeres kezelések.
• Gerinckímélő életmód. Azaz tartózkodás a nehéz terhek cipelésétől, mozgatásától.
• Túlsúly leadása, hogy a gerincre nehezedő nyomás csökkenjen. Tapasztalatból mondom, hogy már 2-3 kiló leadása is érezhető könnyebbséget hoz a hátfájás csökkentésében.
• Masszázs. Szerintem mindenkinek masszíroztatnia kellene magát azzal a típusú technikával, amiben jól érzi magát néhány hetente.

Ekkora igénybevétel (heti 2 live, 2 videó forgatása, saját gyakorlás) mellett számomra egy a legfontosabb, hogy ellensúlyozva legyek passzív oldalról is.

• Fűző. Sajnos huszonévesen engem is riogattak vele, hogy ez fogja tartani a testem. Rákerestem a neten, hogy is néz ki és nagyon elborzasztott a látványa – lehet ez volt egy a legerősebb katalizátorom, hogy változtassak.
• Műtét. Sajnos akár gerinc műtét is szükséges súlyosabb esetben.

A mozgás, mint lehetőség

• Gyógytorna. Még mindig a fülembe cseng ahogy már a lábszagú öltözőben hallom a gyógytornászoktól megszokott „fejhangú, egykedvű” utasításokat: „két üveglap között mozgunk, homorít, domborít a cica”.
• Mozgásszegény életmód megszüntetése. Érdekes, hogy 30 év távlatából mennyire máshogy látok magam is sok mindent, mint ahogy a gyakorlat is változik. Hisz egykor a testnevelés alóli részleges vagy teljes felmentés is bevett gyakorlat volt. Most azt mondom, hogy mozogni, mozogni, mozogni kell. Megkell keresni azt a mozgást, ami illeszkedik hozzánk, a testünkhöz és mozogni.
• Tartásjavító feladatok. Fontos a gerinc tehermentesítése, a gerinc stabilizálók és a hasizmok erősítése, valamint a megrövidült izmok nyújtása.
• A Scheuermann-kór 1. szakaszban még célirányos izommunkával nyomtalanul helyre hozható – utána állandósul(hat) már a görbületi hiba (a domború hát). Úgy tartják, hogy kiegyenesítése a növekedés befejezéséig lehetséges, felnőttkorban már nem.

Halkan mondom, hogy rendelkezek olyan diagnózissal, amiben rögzítették a púposságot. Természetesen nem lehetek viszonyulási alap senki számára. Magam hoztam döntéseket és vállaltam ezek következményeit, amikor kiegyenesítettem magam.

• Ami jótékony tud lenni: hason fekvésben olvasás, tanulás. Egy kis műhelytitok: minden egyes óravázlatot így készítek és így is olvasok.
• Szabályos úszás.
• Rázkódással járó mozgások kerülendőek. Pl.: távolugrás… De a modern fitness paletta dinamikus mozgásait (több okból kifolyólag sem ajánlom).
• Schroth (srot) torna.  Katharina Schroth (1894-1985) által kifejlesztett komplex technika egy a leginkább ajánlott korrekciós technika, amiben mozgás és légzés együtt segíti egy személyre szabott program formájában a kezeltet.

Mélyelőrehajlás és eke póz

„Figyelem! Ha valami problémánk van a hátunkkal, hagyjuk ki ezt a gyakorlatot” figyelmeztet a szerző az egyik kedvend fúziós torna könyvemben. Ez a mondat minden mély előrehajlás és eke-szerű póznál megtalálható. Nem ok nélkül. Ugyanis megfelelő előkészítés, ráhangolódás, ill. szükségéges izomzat és hajlékonyság hiányában, de annál elbizakodottabban bizony könnyen lehet sérülni a gyakorlásukban.

Az eke ekkor is elvégezhető feladat volt számomra, de minden egyes gyakorlás után fájt a hátam hetekig és érzékeny volt néhány csigolya hátsó tövisnyúlványa még nyomásra is. Azóta sokat tanultam és ezekkel az ismeretekkel és még inkább járulékosan több izommal immár nem gond a pozíció. Sőt a ’bumeráng’ nevű pilates gyakorlat, ami egy igencsak jelentős előre hajlás kettős együtt állása sem okoz gondot vagy éppen könnyeden végzem az ’egyensúly ellenőrzése’ nevű gyakorlatot is anélkül, hogy bármi gondot okozna.

KULCSFONTOSSÁGÚ a Scheuermann-kór kapcsán.

• Nem egy-egy mozdulatra bátorítok, hanem arra, hogy fokozatosan, figyelve a test jelzéseit, megengedően, gondosan kiválasztva az ideális feladatot és annak ideális változatát tornázzon mindenki.
• Válasszon olyan szakképzett oktatót, aki ismeri az adott problémát, annak lefutását és ennek fényében kezdje meg vele a közös munkát. 
• Belátom kétélű mindaz, amit leírok. Ugyanis a személyes történetem adhat erőt, hitet és elvakulttá is tehet. Előbbit szeretném hinni, de mivel két ember, két probléma lefutása, mélységei, érzetei sem ugyanaz így mindenképp arra intek mindenkit, hogy vegye figyelembe a saját teste képességeit, lehetőségeit, sajátosságait, orvosa, gyógytornásza ajánlását, intelmeit. Arra pedig semmiképp nem bátorítok senkit, hogy menjen szembe velük.

A testnevelés kudarca, avagy oktatás módszertani váltás szükséges

• Mozgás szeretettel. Meg kellene tanítani a fiatalokat: álli, ülni, emelni, … Valóban használható, erős, ruganyos test felé terelni lágyan őket. Ezzel szemben atlétákat, szertornászokat próbálnak mindenkiből csinálni, és így jönnek ki az iskolából a mozgást meggyűlölők.
  Mennyivel másabb lenne a társadalom összképe, egészségügyi állapota, ha a mozgást már gyerekként megszerettetnék.
• Saját döntéssel. Az iskolai tanrendbe belekellene tenni a sportágválasztást és minél szélesebb körű fitness paletta bemutatását. Vagyis megismertetni minél több sportot, mozgást, készséget fejlesztő technikát és rábízni a gyerek legjobb belátásra, hogy melyikben képzi, edzi, teszi jobbá a testét. Így a mozgás sokkal többek napi rutinjának lenne része a későbbiekben is.
• Alapok. A test-nevelőknek (kicsit kóstolgathatjuk is a szóalakot) pedig alapokat kellene átadni.

Meg kellene tantani azokat az alapokat, hogy mint működik a test lényegét tekintve, mi romolhat el és annak milyen következményei vannak és még inkább, hogy előzhető meg mindez. Bekellene mutatni, hogy milyen a test 10, 20 30, 40, 50, 60 … évesen. A fiatalokat emellett megkellene tanítani alapvetően gondolkodni, összefüggéseket látni, kérdést feltenni, megkérdőjelezni, önkifejezni (és nem csak a mozgás kapcsán), …

• Alapok hiányoznak később is. „Évek óta jógázom” hangzik el nem kevés gyakoroló szájából a kijelentés a mozogsz e rendszeresen kérdésemre. De itt is jellemző, hogy a gyakorló leköveti a bravúros oktató mozdulatait, de mégsem tud szabályosan megülni nyújtott ülésben egy percig sem. Alapok csókolom, alapok. Mindenhova az kellene.
• Egyenletes produktivitás. Fontosnak tartom, hogy erősíteni kellene a gyerekekben, fiatal felnőttekben, hogy nem kell mindenből, mindenkor egyenletes produktivitást hoznia.  

20-30 év után

Ha ezeket a gondolatokat az egykori tanáraim, osztálytársaim olvassák / hallgatják valószínűleg megkell kapaszkodniuk a kád szélében. Valóban az egykor erőtlen, gyenge, terhelhetetlen gyerekből, aki utálta a mozgást, immár 10. éve oktató lett, és 6. éve főállásban teszi a dolgát.

A mozgás az életem része lett. A mozgás szeretetét, fontosságát, tiszteletét szeretném átadni. Hivatás ez csupa nagy betűvel, mert hiszem, hogy csak akkor van értelme a munkámnak, ha tudok mások életére hatni.

Most hogy vagyok?

Jelenleg – immár hosszú évek után mondom – semmilyen formában nem tapasztalom a Scheuermann-kór hátrányait. Lehet majd kalandvágyból készíttetek egy röntgenfelvételt, hogy rálássunk, hogy mi is van a felszín alatt pontosan. De abban bizonyos vagyok, hogy a minőségi erő és az elért hajlékonyság teszi használhatóvá a testem.

Leginkább így vagyok eleven példája annak, amit sűrűn mondok: a fizikai testben semmi nincs kőbe vésve.

Innen folytatjuk.